Lili Reinharttal a borongós idő és egy Zoom-hívás köt össze bennünket. „Itt négy napig esni fog, ami nem igazán jellemző” – meséli a színésznő Los Angelesből, az Atlanti-óceán túloldaláról. „De szeretem, amikor esik az eső LA-ben. Olyan meghitt.” Egy túlméretezett bézs kapucnis pulóverben, lazán feltűzött hajjal ül a kanapéján, tökéletesen bekuckózva, miközben a falakat bevilágító sárgás fény még inkább kiemeli a szoba otthonos hangulatát. Reinharttal könnyedén folyik a beszélgetés, hangja egyszerre lágy és élénk. Már az első pillanattól kezdve világos, hogy az a finomság, amit áraszt, egyáltalán nem összetévesztendő a passzivitással. Olyan, mint egy illatos gyertya: ismerős és nyugodt, de közben ott izzik benne egyfajta belső intenzitás.

„Párszor már mondták, hogy ijesztő vagyok” – mondja Reinhart. „És szerintem nem csak arról van szó, hogy nyugalmi állapotban morcosnak tűnök – van bennem egy erős Skorpió-energia.” Nevet, majd gyorsan pontosít: valójában Szűz jegyű. Az aszcendense viszont – ami az asztrológiában azt jelzi, hogyan látnak mások – Skorpióban van. „Azt mondták, hogy az energiám elég nyers tud lenni” – magyarázza. „És szerintem ettől tűnhetek kicsit metszőnek. Néha az őszinteségem meglepi az embereket, és azt mondják: ‘Ó, van benne egy kis csípősség!’ Én pedig csak annyit mondok: ‘Igen. Pont így jutottam el oda, ahol most tartok.’” A Forbidden Fruits sztárja azonban nem említi, hogy a Skorpió aszcendensűekről azt is tartják, ritkán maradnak észrevétlenek.

És akár hisznek ebben az emberek, akár nem, az tagadhatatlan, hogy Reinhart maradandó benyomást kelt.

A 29 éves színésznő valóban éveken át magára vonta a közönség figyelmét, amikor hét éven keresztül alakította az ikonikus „szomszéd lány” karaktert, Betty Coopert a Riverdale sorozatban. Bár Reinhart attól tartott, hogy karrierje hátralévő részében a kedves, visszafogott szőke lány szerepébe skatulyázzák majd, hálás, hogy a sorozat 2023-as befejezése után más irányt vett az élete. „Az egyik első dolog, amit a Riverdale forgatása alatt csináltam, a Hustlers volt, ahol egy sztriptíztáncost játszottam” – mondja. „Örülök, hogy nem zártak be egyetlen skatulyába.”

„Egyszerűen nem akartam egy nagyon sztereotipikus ‘gonosz csajt’ játszani.”

A Riverdale utolsó évében Reinhart megkapta a főszerepet a készülő, különlegesen „camp” hangulatú vígjáték-horrorban, a Forbidden Fruits-ban. Ebben Apple-t alakítja, a Paradise nevű közösség karizmatikus, ám romlottságig vezetőjét, amelyhez olyan karakterek tartoznak, mint Fig (Alexandra Shipp), Cherry (Victoria Pedretti) és az új tag, Pumpkin (Lola Tung). Reinhart már a kezdetektől szenvedélyesen rajongott a filmért – ahogy ő nevezi, egyszerűen csak Fruits-ért –, és rögtön rengeteg elképzelése volt arról, milyen „ízű” Apple-t szeretne megformálni. Ezeket egy több mint egyórás Zoom-hívás során osztotta meg a rendezővel, Meredith Alloway-jel és az íróval, Lily Houghton-nal. „Később bevallották, hogy egy kicsit megijedtek tőlem” – emlékszik vissza nevetve. „És végül pontosan ezt akarták Apple karakterétől.”

Apple bevallottan teljesen más karakter, mint bármelyik, akit Reinhart eddig eljátszott. Míg néhány színészt megijeszt a változás, Reinhart – aki már több műfajban is kipróbálta magát (és egy romantikus kosztümös film is szerepel az álomprojektjei között) – kifejezetten elemében érzi magát benne. Elismeri, hogy egy szerep ijesztő lehet, ha nagyon eltér a korábbiaktól, de Apple esetében ez egyáltalán nem így volt. „Ő sosem ijesztett meg” – hangsúlyozza Reinhart. Volt azonban egyetlen dolog, ami miatt aggódott: „Egyszerűen nem akartam egy nagyon sztereotipikus gonosz csajt játszani.” Ez érthető is, hiszen a „mean girl” karakterek világában ott van Rachel McAdams Regina George-ja (Mean Girls), Megan Fox Jennifer Checkje (Jennifer’s Body), vagy a Heathers ikonikus triója – Kim Walker, Shannen Doherty és Lisanne Falk alakításában. Ezek után is Reinhart Apple-je teljesen egyedi marad.

Ahhoz, hogy igazán életre keltse a karaktert, Reinhart – ahogy mindig – egy saját lejátszási listát készített Apple számára. A válogatásban többek között Ethel Cain, Ariana Grande, Sabrina Carpenter, Charli XCX és Lady Gaga dalai szerepeltek. „Ha rá akartam hangolódni Apple energiájára, lejátszottam a ‘Disease’-t vagy az ‘Abracadabra’-t” – nevet. A színésznő emellett azt is tanulmányozta, hogyan lehet egyszerre manipulatív és rendkívül karizmatikus karaktert megformálni. Természetesen ehhez kultuszokról szóló dokumentumfilmekhez fordult.

„Figyeltem a nárcisztikus vezetőket és azt, hogyan viselkednek” – mondja, külön kiemelve a mozgásukat. „Ezeknek az embereknek nem kell sokat mozogniuk.” Egy mozgástréner segítségével egy csendesen fenyegető, oroszlánszerű kisugárzást adott Apple testbeszédéhez. „Nem kell túlzottan kifejezniük magukat, mert azok, akikhez beszélnek, minden szavukon csüngenek” – magyarázza. És a közösség „It girl”-jeként ez Apple-re is igaz. „Nem kellett túl sokat tennie azért, hogy megértsék” – teszi hozzá.

Reinhart azt is elismeri, hogy a nárcisztikus embereknek – minden hibájuk ellenére – van valami vonzerejük, ami miatt mások vágynak az elismerésükre. Pontosan ezt az érzést szerette volna a nézőkben is kiváltani Apple iránt. „Nincs annál varázslatosabb, mint amikor egy nárcisztikus boldog, mert egyébként folyamatosan tojáshéjon jársz körülötte” – magyarázza. „Ha a közelében lennél, azt gondolnád: ‘Istenem, mekkora egy szemét, de azt akarom, hogy szeressen.’” Reinhart szerint azonban Apple ritkán boldog, ami azt jelentette, hogy néha kifejezetten nehéz volt eljátszani őt – egyes jelenetek pedig különösen megterhelőek voltak. „Mindig van egy – ha szerencséd van, csak egy – jelenet, ami végigkíséri az egész forgatást” – mondja. „Számomra ez a szökőkutas jelenet volt.”

„Nincs jobb érzés annál, mint amikor egy olyan női közösségben vagy, ahol elfogadnak.”

A szökőkutas jelenetet akár „Apple monológjának” is lehetne nevezni. „Minden gonosznak van egy ilyen jelenete” – jegyzi meg Reinhart. Ez különösen nyomasztotta őt, hiszen a forgatás végén vették fel, így az egész produkció alatt ott lebegett a feje felett. Két éjszakán keresztül forgatták (a Forbidden Fruits jeleneteit gyakran este 10 és reggel 8 között vették fel), és annyira megterhelő volt, hogy Reinhart a lakókocsijában különféle nyugtató gyakorlatokat végzett. Összefonta a karjait, és felváltva ütögette a mellkasát. Bár az érzelmi intenzitásra valamennyire fel tudott készülni, arra már kevésbé, hogy mindezt egy hideg szökőkútban, az éjszaka közepén kell megélnie. „Hacsak nem tudsz parancsra sírni – én például nem – a testedre kell hagyatkoznod, hogy eljuss abba az állapotba” – magyarázza. „Ennek érzelminek kell lennie. Valódinak. Kapkodnod kell a levegőt, pánikrohamod kell, hogy legyen. Hagynod kell, hogy a tested ezt végigcsinálja – és teret adni ennek nagyon nehéz.”

Szerencsére Reinhart ezekben a helyzetekben mindig számíthatott egy támogató csapatra.

„Mindenki nagyon csendes és figyelmes volt, és megadták nekem a szükséges időt” – emlékszik vissza. „Amikor kellett két perc, hogy újra összeszedjem magam, megkaptam azt a két percet. És volt egy rendezőm, akiben mélyen bíztam és akit nagyon szerettem.” Néhány felvétel után – meséli – Meredith Alloway könnyes szemmel odalépett hozzá, ő pedig csak egy hüvelykujj-felmutatással reagált, mert tudta, hogy megvan az a felvétel, amire szükségük volt. „Az, hogy megvan ez a tér és bizalom egy ilyen ijesztő jelenethez” – mondja a színésznő –, „ez a lehető legjobb forgatókönyv.”

Bár a Forbidden Fruits sokszor intenzív, humorból sincs hiány benne. Egy ritka, felszabadult pillanat a baráti társaság életében a téli napfordulóhoz kötődik, amikor a közösség együtt táncol Paradise-ban. „Az emberek jobban teszik, ha ezt a jelenetet belerakják azokba a TikTok-videókba, ahol nők táncolnak” – viccelődik Reinhart. „Ez egyszerűen arról szól, hogy nők jól érzik magukat, elvesznek a pillanatban – és pontosan ez az, amit Apple számára Paradise jelent: a nőiesség felszabadítása mindannyiuk között.” Ez a fajta női összetartozás az, amivel Reinhart maga is azonosulni tud. Mivel fiatalabb korában nem volt része nagyobb baráti társaságokban, felnőttként kifejezetten vágyik erre a testvériségre. „Nincs jobb érzés annál, mint amikor egy olyan női közösségben vagy, ahol elfogadnak, és együtt szórakoztok” – mondja. „Ez tényleg a lánykor esszenciája.”

Reinhart azt reméli, hogy a nézők is ilyen baráti társaságokban nézik majd a Forbidden Fruits-ot. „Az ember könnyebben nevet, ha mások is körülötte vannak” – mondja, abban bízva, hogy a közönség nem veszi majd túl komolyan Apple-t és a többi karaktert. „Csak azt szeretném, hogy igazán megszeressék ezeket a lányokat – mindegyiküket a maga nagyon különböző módján.” Reinhartnak ez sikerült is. A forgatáson megtapasztalta azt a fajta testvériséget, ami természetesen kialakul, amikor egy csapat öt héten keresztül napi tíz órát tölt együtt. Ehhez még hozzájöttek az embert próbáló forgatási időpontok is, ami szinte garantálta az összekovácsolódást. „Ilyenkor tényleg összezártok, együtt vagytok, miközben már-már irreálisan fáradt állapotokban léteztek, és hajnali négykor ebédeltek” – meséli. Hangjában nyoma sincs bizonytalanságnak, amikor hozzáteszi: „Senki mással nem csináltam volna végig szívesebben, mint ezekkel a lányokkal.”