
Lili a tegnapi nap őszintén és bátor nyíltsággal osztotta meg követőivel, hogy milyen hosszú és megterhelő egészségügyi utat járt be az elmúlt évben. Az énekesnő most először beszélt arról, hogy milyen küzdelmek vezettek végül ahhoz, hogy hivatalos diagnózist kapjon: endometriózis. A posztjában több hónapnyi félrediagnosztizálásról, fájdalomról és bizonytalanságról ír — valamint arról, milyen fontos, hogy az ember bízzon a saját testében, és ne hagyja magát elhallgattatni, ha érzi, hogy valami nincs rendben.
A múlt héten hivatalosan is endometriózist diagnosztizáltak nálam, miután átestem egy laparoszkópos műtéten.
Tavaly egy urogynekológushoz mentem, és interstitialis cystitist állapítottak meg nálam. Azt mondták, hogy nincs rá gyógymód — és tartós megkönnyebbülést sem lehet elérni a tüneteimre. Három kórházi látogatás. Több urológus és nőgyógyász. És egyikük sem vette komolyan annak lehetőségét, hogy endometriózis állhat a panaszaim hátterében.
Egészen addig, amíg két különböző medencefenék-terapeutával nem kezdtem együtt dolgozni, a „endometriózis” szó el sem hangzott előttem mint lehetséges ok.
Végül magamtól kértem egy MRI-vizsgálatot, amely adenomiózis diagnózishoz vezetett. Ezután találkoztam egy endometriózis-specialistával, aki segített eldönteni, hogy a következő lépés számomra a laparoszkópos műtét legyen — miközben egy másik nőgyógyász azt mondta, hogy „valószínűleg nincs endóm”, és egyszerűen csak szedjek fogamzásgátlót.
Örülök, hogy bíztam a testemben és hallgattam a megérzéseimre, és továbbra is azt fogom képviselni, hogy mások is ezt tegyék. (Az endometriózis egy rendkívül félreértett betegség, amely gyakran 4–11 év késést eredményez a tünetek megjelenése és a biztos, műtéti diagnózis között. A WHO becslése szerint 10-ből 1 méhhel rendelkező ember érintett endometriózisban.)
































