Egyre több és több fotó jelenik meg a L’Officiel magazinból, most szám szerint 2 fotósorozatkép és 1 újabb magazinfotó jelent meg, ezt hoztam el nektek. Ám ez még nem minden.. ugyanis megjelent ma az interjú is, viszont csak hollandul került fel, de pár rajongónak köszönhetően felkerült angolul is, amit elhoztam nektek lefordítva magyarul is. Érdemes elolvasni, hiszen nagyon érdekes lett!

   
    

Honnan származol?
Cleveland, Ohio-ból. Boldog gyerekkorom volt, én vagyok a középső gyerek, hárman vagyunk, a szüleim pedig még mindig együtt vannak. Mindig szerettem a művészetet: már nagyon korán elkezdtem színészkedni. A tinédzser éveim alatt pedig eldöntöttem, hogy komolyan akarok vele foglalkozni. A szüleim támogattak ebben, így jártam musical órákra, színházba és táncórákra is. De emellett kosaraztam, fociztam, de ezekben nagyon rossz voltam.

A Riverdale volt számodra a nagy áttörés. Voltak előtte is meghallgatásaid mielőtt Betty Cooper bőrébe bújhattál?
Igen, száz és száz meghallgatáson voltam 14 és 18 éves korom között. Nem volt túl sok meghallgatás Ohioban, így sok házi felvételt készítettünk (az édesanyám filmezte) és különböző ügynökségekhez, rendezőkhöz küldtük. Mióta Los Angelesben lakom így közvetlenül a meghallgatásra megyek már el.

Sokszor utasítottak vissza? Meg tudsz ezzel bírkózni?
Megtanultam, hogy ne éljem bele magamat semmibe, ha egy meghallgatásról van szó. Hiszem, hogy minden okkal történik: ha egyik ajtó bezárul, egy másik kinyílik és új nézőpontok és esélyek nyílnak meg előtted.

A Riverdale tett híressé. Miben változtatta meg az életedet?
Sok minden történt, relatívan rövid időn belül. Az életem drasztikusan megváltozott a Riverdale előtti élethez képest. Professzionális színésznő vagyok, akinek a pénze egy munkán múlik. Ez minden, amit egy színész akar. Még mindig hozzá kell szoknom, hogy az emberek felismernek az utcán, de nem hiszem, hogy ehhez nagyon hozzá lehet szokni, hogy az emberek tudják kik vagyunk. Még mindig furcsa, hogy az emberek fotózkodni akarnak és még őrültebb az, hogy milliók nézik a munkámat. Ez hihetetlen. Nemcsak, hogy eszméletlenül szerencsés vagyok, hogy enyém ez az állás, de az, hogy a sorozat ekkora népszerűségnek örvend.. ezt sosem tudhatod előre.

Olvastam, hogy gyakran kapsz pánikrohamot. Ezzel együtt élve nem lehet egyszerű, mióta a reflektorfényben vagy. A hírnév sok feszültséget hoz az ember életébe.
Ez igaz. Én elég sokat stresszelek és olyan vagyok, akinek pánikrohamai vannak, de tapasztalatom van a depresszióval is és az idegösszeomlással is. Sokszor nagyon nehéz ismertnek lenni. Mindenki téged néz és ezzel olyan érzésed lesz, hogy sosincs egy szabadnapod sem. Még a rosszabb napjaimon is, amikor küszködök vagy valami rossz történik velem, interjúkat kell adnom és forgatnom kell. Az az érzés, hogy mindig a legjobb énedet kell hozni az nagyon fárasztó. És nem reális, hiszen én is csak egy ember vagyok.

A fiatalkori depresszió témája nagyon fontos. De te elég nyíltan beszélsz róla és mesélsz a saját tapasztalataidról. Nem nehéz ez néha?
Persze, gondoltam már rá, hogy csak akkor beszélek róla, ha készen állok megosztani a saját történetemet, de ez a téma túl fontos ahhoz, hogy hallgassak.

Erősebbé tesz, ha beszélsz róla?
Abszolút! Fontos, hogy beszélj a saját érzéseidről, segít, hogy gyógyulj. Vannak olyanok, akik nem ismerik fel a saját depressziójukat, de ameddig nem ismerik ezt el, addig nem tudnak gyógyulni sem. Tudod.. nem hazudhatsz folyton magadnak. Nem játszhatod meg a boldogságodat. Hiszem azt, hogy fontos, hogy időt szánj magadra is. Az emberek, akik mernek hangot adni a határaiknak és mernek nemet mondani, erős emberek.

Mi segített neked túllépni mindenen?
Szerencsés vagyok, hogy közel állok a családomhoz és tudok beszélni az édesanyámmal. Meséltem neki a szorongásomról, a depresszióról és rábeszélt, hogy menjek el pszichológushoz. És az, hogy eljártam hozzá, sokat segített. Nagyon sokat. Most már megértem a depressziómat és tudom miből ered. Valamint az is segít, hogy olyan munkám van, amiben közvetíthetek különböző érzéseket. Ha gyenge, mérges vagy szomorú vagyok, a színészet nagyon jó az érzelmek levezetésére. A színpadon sírhatok és sokkal jobban érzem magam utána.

Nemrégiben, egy durván photoshoppolt képed után beszéltél a testkép elfogadásáról. Miért voltál olyan dühös?
Az emberek csak gyönyörű testű férfiakat és nőket látnak, akiknek ugyanaz a testtípusuk. Ha mindenhonnan csak ez folyik, akkor nehéz elfogadni azt, hogy neked más tested van. Tudat alatt azt az információt kapjuk, hogy csak akkor vagyunk szépek, ha ugyanolyan testünk van. Több ezer különböző test létezik. A szépség nem csak annyi, hogy valaki magas, vékony és fehér, egyenes hajjal. Szerencsére észrevettem, hogy az embereket egyre inkább érdekli az egyedi stílus, arc és test.

Már majdnem 8 millió követőd van Instagramon. Most már kétszer is meggondolod, mielőtt kiposztolsz valamit?
Ha-ha, persze! Minden tweetet megnézek többször is, hogy nem-e sértettem meg valakit vele. Bár ez persze lehetetlen, hiszen valaki mindig megbántva vagy megsértve érzi magát. Ezt nem kerülheted el. Nem felelhetek meg mindenkinek, így csak megpróbálok hiteles maradni és nem akarom magamat túlságosan visszafogni sem. Az embereket könnyű megbántani, sokszor úgy tűnik még élvezik is.

Milyen volt a fotózás?
Szuper! Damon Baker egy elképesztő fotós és nagyon kedves. Már követem őt Instagramon egy ideje és vele akartam dolgozni is. A fotózáson a 80-as és 90-es évek zenéit hallgattuk és a környezet is nagyon kellemes volt. Jó dolog gyönyörű ruhákat egésznap. Mármint, milyen gyakran viselhet az ember Chanel ruhákat?

Hogyan írnád le a stílusodat? Mi van a gardróbodban?
Őszintén, még mindig próbálom kitalálni a stílusomat, de előnyben részesítem a vintage darabokat, szeretem a női formákat, a klasszikus kivágást, a finom, romantikus anyagokat , mint a csipkét vagy a selymet. De másrészt szeretem a bőrkabátot egy csizmával felhúzni. Emma Roberts színésznő mindig elképesztően néz ki, ő az én divatikonom.

Voltál már Amszterdamban?
Nem, de rajta van a bakancslistámon, ráadásul a tetején. Igazából sokáig nem utaztam, csak a Riverdale óta. Életemben 2x voltam Mexikóban és Európában a múlthónapban voltam először. De nagyon szeretném látni Amszterdamot!